Mikor a szénhidrát-anyagcsere zavarára fény derül, a kezelőorvos bizonyára már az első alkalommal elmondja, hogy bár a zavarok a szénhidrát-anyagcserére hatnak leginkább, de azok bizony befolyásolják a fehérje- és a zsíranyagcserét is. Globálisan érintik az egész szervezetet, minden anyagcsere-folyamatot.

A vércukorszint-egyensúly felborulása, az inzulin-rezisztecncia, illetve az 1-es vagy 2-es típusú diabétesz kialakulása férfiakat és nőket egyaránt érinthet. Ezen a területen azonban nincs egyenlőség a nemek között: a nők esetében néhány olyan speciális probléma is felmerül, amivel a férfiaknak nem kell szembenézniük.

Az egyik ilyen -kizárólag nőket érintő – élethelyzet a havonta ismétlődő menstruáció. A ciklus előtti néhány napban a szervezet inzulinigénye növekszik, majd a ciklus első napjával visszaáll a normál szintre. Megnehezíti a helyzetet, ha a károsodott szénhidrát-anyagcsere mellé rendszertelen menstruációs ciklus is társul, hiszen így sosem tudhatjuk, mikor számíthatunk változásokra.

A női meddőség hátterében számtalan ok állhat, de minden esetben érdemes endokrinológiai vizsgálatot is végezni. Az inzulinrezisztencia utalhat pl. PCOS (policisztás ovárium szindróma) jelenlétére, amely a meddőség egyik oka lehet.

Terhességi (gesztációs) diabétesz: ezen anyagcserebetegség hátterében a megváltozott hormonális folyamatok állnak. Az anyai szervezet hormonháztartásában bekövetkezett változások mellett maga a méhlepény is termel olyan anyagokat, amelyek csökkentik az inzulin hatékonyságát, sőt, elbontják az anyai szervezet által termelt inzulin egy részét is. A terhességi cukorbetegség mindenképpen orvosi kezelést igényel!

A Diabest® filmtabletta -diagnosztizált betegség esetén az orvosi kezelés kiegészítéseként alkalmazva – segíti a vércukorszint-stabilitás fenntartását és a felborult szénhidrát-anyagcsere folyamatok következtében kialakuló szövődmények megelőzését.

Sajnálatos tény, hogy évről vére egyre több cukorbeteg él köztünk. A betegek számának növekedésével egyenes arányban nő azon „városi legendák” száma, melyeket sokan tényként kezelnek – olykor megnehezítve ezzel saját életüket is. Blogcikkünkben a cukorbetegséggel kapcsolatos mítoszokból és legendákból állítottunk össze egy kisebb válogatást – a teljesség igénye nélkül.

1. tévhit: A 2-es típusú cukorbetegség a diabétesz enyhébb formája

Nem létezik olyan, hogy „enyhe” cukorbetegség! Sem olyan, hogy valaki „csak kicsit” cukorbeteg. Minden diagnosztizált diabétesz komoly betegség fennállását jelenti, mely kezelés és megfelelő kontroll nélkül súlyos komplikációkhoz vezethet!

2. A cukorbetegeknek „daibetikus” élelmiszereket kell fogyasztaniuk

Édességek, sütemények, lekvárok stb- esetében még él a köztudatban a „diabetikus” jelző – annak ellenére, hogy már sem ezt, sem a „cukorbetegek is fogyaszthatják” feliratokat nem alkalmazhatják a gyártók a jelöléseken. Helyettük az alábbi szövegezésekkel találkozhatunk: „Cukormentes”, „Alacsony cukortartalmú”, „Hozzáadott cukrot nem tartalmaz”, „Csökkentett cukortartalmú”, „Csökkentett szénhidrát-tartalmú”. Ezekről érdemes tudni, hogy egyéb összetételükben (pl. zsírtartalmukban) nem különböznek a hagyományos élelmiszerektől.

Egy átgondolt, kiegyensúlyozott, cukorbetegek számára megfelelő étrend normál alapanyagokból is felépíthető. A szénhidrát-csökkentett, édesítőszert tartalmazó stb. élelmiszerek további hátránya, hogy általában drágábbak, és – amennyiben édesítőszereket (főként cukoralkoholokat) tartalmaznak – sok esetben okoznak emésztési zavarokat, hasmenést.

3. A cukorbetegek nem sportolhatnak

A rendszeres testmozgás jótékonyan hat a szénhidrát-anyagcserére, és védelmet nyújt egyes szövődmények (pl. szív- és érrendszeri betegségek) kialakulása ellen is. Gondoljunk csak az úszásban kiemelkedően tehetséges Gary Hallra, aki 1-es típusú diabétesszel küzdve nyert a Sidney-ben rendezett olimpián két arany, egy ezüst és egy bronzérmet. Négy évre rá Athénban pedig még egy aranyat és egy bronzot.

Ugyanakkor cukorbetegség mellett van néhány speciális szempont, amire valóban figyelni kell – ezekről későbbi blogcikkünkben írunk majd. Sportolási szokásairól, terveiről egyeztessen kezelőorvosával!

4. A cukorbetegek nagyobb eséllyel kapják el a náthát és szenvednek más betegségektől

Ez így nem igaz, ezt a tételt – így általánosságban – nem igazolja semmiféle kutatási eredmény. Valóban létezik azonban néhány olyan betegség, amely cukorbetegek körében gyakoribb, vagy amelyeknek lefolyása a cukorbetegség miatt más (pl. hosszabb, nehezebb), mint az átlag népesség esetében.

5. Cukorbetegek nem vághatják le a saját lábkörmeiket

Nem igaz. A lábujj körmök a lábujjak védelmét szolgálják, ezért cukorbetegeknél fontos, hogy a lábujj körmeit a lábujjvég formájához igazítva vágjuk le. Nem lehet túl rövidre, egyenesre stb vágni – de ha a köröm követi a lábujjvég formáját, a vágást saját magunk is elvégezhetjük.

Mikor a szénhidrát-anyagcsere zavarára fény derül, a kezelőorvos bizonyára már az első alkalommal elmondja, hogy bár a zavarok a szénhidrát-anyagcserére hatnak leginkább, de azok bizony befolyásolják a fehérje- és a zsíranyagcserét is. Globálisan érintik az egész szervezetet, minden anyagcsere-folyamatot.

A vércukorszint-egyensúly felborulása, az inzulin-rezisztecncia, illetve az 1-es vagy 2-es típusú diabétesz kialakulása férfiakat és nőket egyaránt érinthet. Ezen a területen azonban nincs egyenlőség a nemek között: a nők esetében néhány olyan speciális probléma is felmerül, amivel a férfiaknak nem kell szembenézniük.

Az egyik ilyen -kizárólag nőket érintő – élethelyzet a havonta ismétlődő menstruáció. A ciklus előtti néhány napban a szervezet inzulinigénye növekszik, majd a ciklus első napjával visszaáll a normál szintre. Megnehezíti a helyzetet, ha a károsodott szénhidrát-anyagcsere mellé rendszertelen menstruációs ciklus is társul, hiszen így sosem tudhatjuk, mikor számíthatunk változásokra.

A női meddőség hátterében számtalan ok állhat, de minden esetben érdemes endokrinológiai vizsgálatot is végezni. Az inzulinrezisztencia utalhat pl. PCOS (policisztás ovárium szindróma) jelenlétére, amely a meddőség egyik oka lehet.

Terhességi (gesztációs) diabétesz: ezen anyagcserebetegség hátterében a megváltozott hormonális folyamatok állnak. Az anyai szervezet hormonháztartásában bekövetkezett változások mellett maga a méhlepény is termel olyan anyagokat, amelyek csökkentik az inzulin hatékonyságát, sőt, elbontják az anyai szervezet által termelt inzulin egy részét is. A terhességi cukorbetegség mindenképpen orvosi kezelést igényel!

A Diabest® filmtabletta -diagnosztizált betegség esetén az orvosi kezelés kiegészítéseként alkalmazva – segíti a vércukorszint-stabilitás fenntartását és a felborult szénhidrát-anyagcsere folyamatok következtében kialakuló szövődmények megelőzését.

Az étrend-kiegészítő termékek piacán sajnos továbbra is gyakori a fogyasztók bizalmával történő visszaélés.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány szempontot, amelyek segíthetnek a „gyanús” termékek kiszűrésében.

1. Gyógyíthatatlan betegséget gyógyít meg
A termék olyan betegségekre ígér gyógyulást, ami az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógyíthatatlan. Legyen gyanús, ha egy termékről azt állítják, hogy „azonnal hat”, vagy ha meggyógyít mindent (is). Tegyük fel magunknak a kérdést: mennyire reális, hogy valaki egy egyszerű, mindenre jó megoldással rukkol elő – tényleg lehet, hogy arra a megoldásra még soha senki nem gondolt korábban? Egyetlen szakembernek sem jutott még eszébe?

2. A szegény üldözöttek…
A termék fejlesztőjét/feltalálóját a gyógyszerlobbi, az állam, és általában mindenki üldözi és elnyomja – az ilyen történeteket kezeljük kellő szkepticizmussal.

3. A terméket forgalmazó honlap URL címe gyanús
Gyanús lehet például, ha a címnek nincs köze a termékhez, vagy ha a webcím túl hosszú, és a cím eleje „nem aktív”, azaz sehova nem vezet. További intő jel, ha az URL cím kiterjesztése furcsa, szokatlan.

4. Fiktív szakemberekkel reklámozzák a terméket
Tipikus, hogy „fehérköpenyes” doktor vagy doktornő, esetleg dietetikus képével reklámoznak termékeket, de nincs ott a „szakember” neve, nem ellenőrizhető, hogy ki is ő valójában.

5. A termék reklámozása ismert intézménnyel, fiktív szakmai szervezetekkel, fiktív szakmai lapokkal
Ilyen esetekben mindig ellenőrizzük az állításokat az adott intézmény/szakmai szervezet hivatalos honlapján is. Olyan is van, amikor már az intézmény/szervezet neve is rosszul szerepel a kamu termék reklámozásánál.

6. Egyoldalú, túlzó fogyasztói vélemények a weboldalon
Gyakori pl. a Facebook posztok utánzata hamis képekkel, hamis hozzászólásokkal. Az is gyanús, ha a terméket túl sokan dicsérik, bármiféle ellenvélemény nélkül.

7. A termék csak az Interneten érhető el
Ha egy termék normál kereskedelmi forgalomban elérhető, a megbízhatóság egyik jele lehet. A gyógyszertárban is kapható termékek minőségét, megfelelőségét minden esetben ellenőrzik. A drogériákban, üzletláncokban kapható kész0ítményekre is van kontroll: belistázás előtt ezek is ellenőrzésen mennek át.

8. Szenzációs kedvezmény!
Egy komoly, jó minőségű terméknek el kell tudni viselnie, hogy a leendő fogyasztó átgondolja, kell-e neki a termék, vagy nem. Ha a fogyasztót azzal sokkolják, hogy most azonnal rendelje meg a terméket, mert már csak néhány óra vagy perc van hátra a „csak most, csak Önnek!” akcióból, az legyen gyanús számunkra. Személyes kedvencem a visszaszámoló óra, ami mutatja, hány perc van még hátra az akcióból. Majd mikor újra a weboldalra kattintunk, az óra újraindul. Az ilyen terméket biztosan ne vegyük meg!

Számtalanszor hallhatjuk a jótanácsot: „Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt!” De mégis hogyan? És főleg télen?

A magyar konyha hagyományos, sűrített főzelékein kívül a zöldségek sokféleképpen felhasználhatók. Készíthetünk pl. franciás, lengyeles vagy angolos főzeléket, rakott, vagy töltött ételeket, csőbensülteket, leveseket, salátákat stb. Bármennyire is igyekszünk, azért be kell látnunk, hogy télen kevesebb lehetőség nyílik a változatos étkezésre. A káposztafélék, a sárgarépa és a petrezselyemgyökér téli triumvirátusából kitörve olyan gyökereket is felfedezhetünk, mint a gyönyörű színű, jellegzetes ízű cékla.

A cékla hazánkban méltatlanul elfelejtett zöldségféle, melyet az átlag magyar többnyire csak savanyúságként fogyaszt. Ismerkedjünk meg vele közelebbről!

A cékla színe általában szép, vörös – ezért használják az élelmiszeriparban természetes színezékként is (E 162). A nemesítés során azonban mára már kialakult sárga, sőt fehér színű cékla is.

Nem állítható, hogy vitamintartalma különösen magas lenne, inkább ásványi anyagokban gazdagabb: magnézium, kobalt, króm, vas, réz, kálium egyaránt van benne. E mellett jelentős a rosttartalma is, így mérsékli az étkezés során fogyasztott szénhidrátok felszívódásának sebességét. Nitráttartalma magas – csecsemők és kisgyermekek esetében ezzel számolni kell. Számos kedvező élettani hatást kiváltó kémiai anyagot tartalmaz (színanyagokat, vitaminokat: pl. betalain, betaxantin, rutin stb.) Ezen vegyületek közös jellemzője, hogy erős antioxidánsok, gyulladáscsökkentők.

Szinte bármilyen étkezéshez felhasználhatjuk a céklát. Reggelire céklakrémként kenyérre kenhetjük, kisétkezésre salátának fogyaszthatjuk. A cékláért lelkesedők főzeléket is készíthetnek belőle. Kiváló lehet süteményekben: céklás muffinként jellegzetes íze kevésbé intenzív. Legegyszerűbb, ha sütőben, olívaolajjal bekenve, besózva készítjük el. A legbátrabbak megkóstolhatják a fermentált céklalevelet – ez Törökországban jellegzetes ital.

A cékla tehát érdekes, sokoldalú zöldség, melyet cukorbetegek is beépíthetnek étrendjükbe – a szénhidrát-tartalma figyelembe vétele mellett.