5 – MÉG MINDIG – GYAKORI TÉVHIT A CUKORBETEGSÉGRŐL

Magyarországon ma a becslések szerint kb. 1,2 – 1,5 millió ember lehet érintett a cukorbetegség valamilyen formájában. Bár az orvosok, diabetológusok, gyógyszerészek, dietetikusok munkája során szerencsére a betegségben szenvedő laikusok is egyre több ismerettel rendelkeznek saját állapotukról, van néhány tévhit, amely kiirthatatlanul tartja magát a laikusok körében.

Íme, az 5 leggyakoribb tévhit, amit a mai napig is gyakran hallani a cukorbetegséggel foglalkozó egészségügyi szakemberek szerint:

1, A 2-es típusú cukorbetegség csak idős korban, az 1-es típusú csak fiatal korban fordulhat elő.

Sajnos mindkét típus előfordulhat bármilyen életkorban!!! A félreértést az okozza, hogy gyermekek, fiatalok körében valóban gyakoribb az 1-es típusú cukorbetegség, míg idősebbeknél a 2-es: de bármilyen életkorban bármi lehetséges. Ismerünk olyan 93 éves hölgyet, akinél ebben a szép életkorban lépett fel az 1-es típusú cukorbetegség. Előtte nem volt semmilyen probléma a cukrával.

2, Az elhízott emberek cukorbetegek lesznek.

Vagy nem. Lehet valaki elhízott egész életében, normális vércukorértékekkel. Az állítás helyesen: a túlsúlyos és elhízott emberek nagyobb eséllyel, de nem feltétlenül lesznek cukorbetegek IS.

3, Vékony testalkat mellett nem alakulhat ki cukorbetegség.

Az előző állítás tartalma a másik irányból nézve – szintén tévedés. 2-es típusú cukorbetegek 15 – 20 % normál testalkatú, nem elhízott.

4, Aki sok cukrot eszik, cukorbeteg lesz.

Ez sem igaz. Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában genetikai tényezők játszanak közre, semmi köze a cukorfogyasztáshoz.

A 2-es típusú cukorbetegség esetében öröklött tényezők MELLETT életmódi tényezők is megfigyelhetőek: nagyobb a betegség kialakulásának elhízás vagy túlsúly esetén. Elhízni energiában gazdag ételektől lehet – azaz nem csak cukortól. Igaz, hogy a sok hozzáadott cukor fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozási irányelvek szerint minimalizálandó az étrendben, de cukorbetegek a túlsúlytól, az elhízástól, a mozgásszegény életmódtól és genetikai tényezőktől leszünk, nem közvetlenül csak és kizárólag a bevitt cukor mennyiségétől. Bár tény, hogy aki sok cukrot eszik, valamiért gyakrabban hízik el…

5, A cukorbetegek nem sportolhatnak

Ez így nem igaz, általában sportolhatnak. Az általános megállapítás: A cukorbetegek a szükséges odafigyelés mellett, fokozott óvatossággal sportolhatnak is! A mozgás önmagában is kedvezően hat a vércukorszintre, de a vérzsírparaméterekre, a vérnyomásra, így a szív- és érrendszer egészségére is. Intenzív sport helyett egy könnyed séta is megteszi. Számolni kell azonban a mozgás vércukorszintet csökkentő hatásával, hogy ne essen le a vércukorszint.

A hormonszint megfelelő beállítása mellett ismertek olyan élsportolók, akik versenysportot űztek a betegségük ellenére is.

Mai írásunk fő üzenete: A CUKORBETEGSÉG FOKOZOTT ODAFIGYELÉST IGÉNYEL A BETEGEK RÉSZÉRŐL! FONTOS, HOGY VALÓS PROBLÉMÁKRA KONCENTRÁLJUNK, NE ÜLJÜNK FEL A NÉPSZERŰ TÉVHITEKNEK!