ALMA VAGY KÖRTE? Őszi gyümölcsök terítéken

„Itt van az ősz, itt van újra…”. A hideg idő közeledik, de két legnépszerűbb, hazai gyümölcsünk, az alma és a körte még mindig elérhető a boltokban és a piacokon. De vajon tisztában vagyunk vele, miben hasonlít és miben különbözik egymástól ez a két gyümölcs? Mit tud az alma, és mit tud a körte?

Mindkét gyümölcsöt érdemes héjával együtt fogyasztani a rostbevitel növelése érdekében. A magasabb rosttartalom segít lassítani a vércukorszint étkezés utáni emelkedését. A körte élelmirost-tartalma azonban az almáénak csaknem duplája. (Persze a kései körtefajtákat gyakran muszáj hámozni, mert kövesedhetnek a héj alatti részen.) Különbség, hogy míg az alma rosttartalma főleg pektin, főzve hasmenés ellen hatásos. A körte vízben oldhatatlan rostjai viszont fokozzák a bélműködést.

Makrotápanyagok tekintetében az alma jobb választás cukorbetegségben, mivel kevesebb kalóriát és kevesebb szénhidrátot tartalmaz, így egyszerre nagyobb mennyiség fogyasztható belőle.

Mindkét gyümölcs káliumtartalma magas, ami előnyös magas-vérnyomás esetén.

C-vitamin pótlására egyik gyümölcs sem alkalmas igazán: 1-1 nagyobb, 150 grammos alma vagy körte mindössze 7-8 mg C-vitamint tartalmaz (a napi beviteli igény ebből a vitaminból felnőtteknél minimum 80 mg). Ebből a szempontból jobb, ha karalábét rágcsálunk, vagy kivit fogyasztunk. Folsavtartalmuk jelentéktelen.

A körte ásványianyag-tartalma sok esetben magasabb az almáénál (pl. foszfor, kálcium, magnézium).

A körte jól harmonizál gyömbérrel, pisztáciával, mandulával, míg az alma dióval, mákkal és fahéjjal. Télen jóleső meleg desszert lehet a töltött sült alma. Mindkét gyümölcs jól illik sajtok mellé, ami cukorbetegeknél jó választás kisétkezésekhez. A sajt mellett ekkor a gyümölcs adja az adott étkezés szénhidrát-mennyiségét.